Röviden szólva: radikálisan.
A kezdetek
Nagyjából húsz éve ismerkedtem meg a jógával, egyes jóga gyakorlatokkal egy könyv által. Mint sokan mások, nem a belső munka iránti igény, hanem testi problémák, egész pontosan hátfájásom miatt kezdtem el a gyakorlást. Akkor még annyira elvont valaminek számított, hogy tiniként vidékem esélyem sem volt eljutni egy jógafoglalkozásra.
Egyetem alatt kezdtem el rendszeresen gyakorolni, mivel kollégista voltam, és nem volt sem hely a szobában, sem privát terem, a gyakorlásom a jógaórákra korlátozódott.
Elindult valami
Ahogy az egyetem befejeztével kinyílt előttem a világ, úgy mélyültem el a jóga tudományában. Már nemcsak a csoportos foglalkozásokra korlátozódott gyakorlásom, hanem napjaim részévé vált, ezzel együtt már nemcsak a testi, fizikai gyakorlatokra korlátozódott, hanem elindult az a bizonyos belső munka is. Ekkor indult el az a folyamat, amikor a jóga gyakorlása már nem a jógaszőnyegre korlátozódik, hanem azon túl beléd épül, folyamatosan veled van. Tanfolyamokon mélyítettem tudásom, és igényemmé vált, hogy ezt meg is osszam másokkal. Így lettem hatha jógaoktató. Első csoportom a kollégáim voltak, heti egyszer összegyűltünk az iroda tárgyalójában, és együtt gyakoroltunk.
Mindig velem van
Majd jött az első várandósságom. Gyakorlásom teljesen átformálódott. Ismét könyvekre támaszkodtam, mert eleinte még dolgoztam, majd külföldre költöztünk, így nagyon kevés alkalmam adódott kismam jóga foglalkozásokon résztvenni. A szülés utáni gyakorlásomat is könyv vezette. Ahogy múlt az idő, tértem vissza a régi ászanázáshoz, hazaköltöztünk, és elvállaltam egy hatha jóga csoportot. Az otthon babázás mellett felüdülés volt hetente egyszer órát tartani felnőtt embereknek. Imádtam. Fejlődtem, szárnyaltam. Budapestre jártam magánórára, rendszeresen gyakoroltam.
Jött a második gyermek, általa már a várandósságom alatt is távolodtam a jógától, egyszerűen nem találtam itt olyan oktatót, akinek az óráján szívesen részt vettem volna. Ismét könyvek, régi emlékek, és egy DVD vezetett. Születése után pedig sokkal kisebb intenzitással indultam újra. Dolgozó anya lettem, roppant kevés énidővel egy olyan városban, ahol nem találtam ízlésemnek megfefelő óratípust, oktatót. Próbáltam önállóan gyakorolni, de nekem az nagyon nehezen megy. Próbáltam a gyerekekkel gyakorolni, de az mégnehezebben ment. Pedig időközben gyermek jógaoktató is lettem. Mégsem tudtam elvárások, a bizonyos belső munka igénye nélkül nekiállni egy közös gyakorlásnak.
Elengedni, megnyílni
A harmadik gyerek érkezésével sokat változtam. Elfogadóbb, nyitottabb lettem. Elengedtem elképzeléseimet, elvárásaimat, belevágtam a kismama-és babásjóga oktatói képzésbe. A bezártsággal a babás foglalkozások beköltöztek hozzánk, a gyerekek rákaptak, azóta a jóga gyakorlása a közös öröm forrása, a közös fejlődés útja, a belső munka pedig maradt a reggeli és az esti személyes rutinom része.
Újra érzem a fejlődés lehetőségét, ismét van célom a jógával, de már nem kapaszkodok görcsösen ahhoz, hogy ez mindenképp énidő legyen. És ez a szép a jógában. Bárki, bármikor, bárhol gyakorolhatja, mindenki megtalálhatja a saját jógáját.
Namaste
